Városliget ügyek: kinek van joga?
„Ha megértjük, hogy azoknak, akik felépítik és fenntartják a városi életet van elsődleges joguk arra, amit létrehoztak, és hogy az egyik ilyen megkérdőjelezhetetlen joguk az, hogy a várost szívük szerint alakíthassák, akkor érünk el egy olyan várospolitikához, aminek értelme van.” (Harvey 2012)
A budapesti Városliget több mint 200 éves, egyes fákat még a 19. században ültettek. A városi parkok döntő fontosságúak a városlakók jóléte szempontjából, hiszen pozitívan hatnak az emberek mindennapjaira és képesek kiegyensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait is.
Ezeket a pozitív hatásokat veszélyezteti a Városliget múzeum negyedként való átalakítása , aminek megvalósítása most folyik. A 150 milliárd forintos befektetés során – ez a szám folyamatosan növekszik és pillanatnyilag az állam az egyetlen pénzforrás– nyolc vagy több épület építését tervezik a parkban. A Nemzeti Galéria is ide fog költözni, ami lehetővé teszi az elnök átköltözését a várba.
Budapesten meglehetősen kevés természet és park található, szmogriadó viszont rendszeresen van. A Városliget fontos pont a kikapcsolódáshoz, pihenéshez és mozgáshoz. A parkkal kapcsolatos kutatások mutatják, hogy az embereknek szüksége van a természetre, a városi létből a zöldben való kikapcsolódásra. Ezen felül a park a társadalmi életben is fontos mint találkozóhely.
Sok más érv is van a park nélkülözhetetlenségére. Kutatások azt mutatják, hogy városi parkok enyhítik a klímaváltozás által keletkező hőmérséklet-növekedést – a park felületén jóval alacsonyabb a hőmérséklet, mint a város többi részén.
Gazdasági szempontok is megnevezhetők, hiszen a kikapcsolódás mindenki számára elengedhetetlen, hogy utána új erővel végezhesse munkáját. A park a turisták és a helyi lakók számára egyaránt növeli a város vonzerejét – és így befolyásolja a város gazdasági helyzetét is.
Egy másik fontos szempont a Múzeum Negyed építése kapcsán az, hogy meglehetősen kevés olyan hely van Budapesten, ahol mindezeket az igényeket ki lehet elégíteni a fogyasztás sürgetése nélkül. Ezek a helyek ritkák a városokban, sőt egyre kevesebb található belőlük. A parkok sem teljesen ellenőrizetlen helyek, hiszen építésük mindig tervezett, de hogy kiket látnak szívesen a parkban és kiket nem, ez a szegregáció felerősödhet múzeumok és más létesítmények építése által:
„ Az ilyen homogenizálás előrehaladt a terek és helyek „disneyfikációja” által – olyan tájak keletkeznek, ahol minden interakció pontosan meg van tervezve. […] A köztereken található látványosságok, színházak és fogyasztási lehetőségek egy olyan képet alkotnak, amely meghatározza a közösségi terek jellegét, és ez a kép kizárja a „nem kívánatos” hajléktalanokat és politikai aktivistákat.” (Don Mitchell 1995)
A város lakóinak egyre kevesebb lehetősége van arra, hogy aktívan részt vegyenek a döntéshozatalokban és alakíthassák környezetüket. A Greenpeace és az Ipsos Public Affairs kutatása kimutatja, hogy Budapest legtöbb lakója ellenzi a múzeumok építését a parkban. Ehelyett szívesebben látnák a zöldfelület felújítását, ami most nincsen valami jó állapotban. Az ellenállás az új múzeum-negyed építésével kapcsolatban továbbra is folyik, 2016 szeptemberén ezer ember vonult ki az utcára, hogy kimutassa ellenkezését.
Az ellenállást egy civil csoport szervezi, a “Ligetvédők”, akik már több mint egy éve sátoroznak a Városligetben, hogy felhívják a figyelmet a park mostani jellegének megtartására.
Az építkezés folyamatban van és a tervek szerint 2019-ben lesz befejezve.
Location
Hungary, Budapest, Városliget
Environmental impact
- Air pollution
- Biodiversity loss – Ecosystem destruction
- Depletion of natural resources (fossil and mineral, forest, water, etc)
- Hazards related to extreme weather events – natural disaster
- Alteration of landscape aesthetics and built heritage
Ethical/ legal issues
- Health and well-being
- A clean and prosperous environment and a safe and pleasant habitat
- Opportunities to work and leisure
- Access to public goods/ resources and products
- Democratic participation to decision-making on community and national affairs
Information sources & materials
Scientific/ academic journal papers
Chiesura, Anna (2004): The role of urban parks for the sustainable city, in: Landscape and Urban Planning, Vol. 68, No. 1, p. 129-138 (last access 10.05.2017).
Gill, S.E; Handley, J.F; Ennos, A.R.; Pauleit, S (2007): Adapting Cities for Climate Change: The Role of the Green Infrastructure, in: Built Environment, Vol. 33, No. 1, p. 115-133 (last access 10.05.2017).
Mitchell, Don (1995): The End of Public Space? People’s Park, Definitions of the Public, and Democracy, in: Annals of the Association of American Geographers, Vol. 85, No. 1, pp. 108-133 (last access 10.05.2017).
Purcell, Mark (2003) Excavating Lefebvre: The right to the city and its urban politics of the inhabitant, in: GeoJournal, Vol. 58, p. 99-108 (last access 10.05.2017).
Szilágyi, Kinga et al. (2015): Limits of ecological load in public parks – on example of Városliget, in: Applied Ecology and Environmental Research, Vol. 13, No. 2, p. 427-448 (last access 10.05.2017).
Scientific/ academic books and chapters
Harvey, David (2012): Rebel Cities. From the Right to the City to the Urban Revolution (last access 10.05.2017).
Scientific/ academic reports
Greenpeace Magyarország (04.07.2016): Friss közvélemény-kutatás bizonyítja: a budapestiek több mint 80%-a azt szeretné, hogy a tervezett múzeumok ne a Városligetben, hanem zöldterületeket nem veszélyeztető helyszíneken kapjanak helyet (last access 10.05.2017).
Ipsos Public Affairs (2016): Kutatási jelentés. Közvéleménykutatás budapesti lakosok körében (last access 10.05.2017).
Nagy, Katalin (2002): Public Use of the Public Parks and Protected Areas of Budapest, in: Monitoring and Managenment of Visitor Flows in Recreational and Oprotected Areas, Conference Proceeding ed. by A. Arnberger, C. Brandenburg, A. Muhar, p. 271-276 (last access 10.05.2017).
Online books and newspaper, magazine, encyclopedia, or blog articles
Földes, András (03.03.2014): A múzeumi negyed miatt költözik a miniszterelnök, index (last access 10.05.2017).
Földes, András (30.08.2016): Lehetne a múzeumi negyed a Nyugati mögött, de van egy ok, hogy mégsem ott lesz, index (last access 10.05.2017).
Földes, András (31.12.2016): Ilyenek a Ligetvédők, ha nincsenek egy fához láncolva, index (last access 10.05.2017).
Joób, Sándor (24.09.2016): Utcára vonultak azok, akiknek sokat jelent a gyökérség, index (last access 10.05.2017).
Kapelner, Zsolt (25.03.2017): Hogy menti meg a baloldal a környezetet? – Kritikai alapozó, in: Kettős Mérce (last access 10.05.2017).
Zubreczki, Dávid (16.10.2014): Minden, amit a Városliget átalakításáról tudni akarsz, index (last access 10.05.2017).
Zubreczki, Dávid (21.02.2017): Így fogynak rohamosan a budapesti fák. Látványos gifekkel foglalta össze a pusztulást a Városi metamorfózisok, index (last access 10.05.2017).
Other Sources & Materials
Liget Budapest (homepage of the construction project of the park) (last access 10.05.2017).
Városliget Homepage (last access 10.05.2017).
Contributor(s)
Lisa Jürgens, [email protected], Internship at Artemisszió Foundation, Hungary
Home › Forums › What about a right to the city?